biztosan másképp alakul a film vége. Ez a katana ugyanis szénszálrostokból készült a Pirela Blade Design műhelyében, szuperkönnyű és halálos. Mindössze hét darabot gyártottak belőle, és természetesen már mind gazdára talált. Ilyenkor kell személyesen ellátogatni a sushikonyhának álcázott családi vállalathoz, és addig bűvészkedni az evőpálcákkal, míg a tulajdonosnak végre leesik, hogy magányos hősök vagyunk, akik egy végső leszámoláshoz keresik a világ legjobb fegyverét.

Kések, szekercék és ajándéktollak találhatók még a cég raktárában, csupa egyedi, vagy limitált szériás darab. Ezekben a tárgyakban forma és funkció abszolút találkozik, nem kristálykoponyás fantasy tőrökről, vagy vállalkozó szamurájkardokról van szó. Főgonoszok és főhősök szoktak ilyesmivel küzdeni a film végén: minden darab tökéletesen megkomponált designremek. Pacifistaként persze mi azért félnénk egy kicsit kézbe venni ilyesmit, vitrinben azonban szívesen nézegetnénk a Pirela pengéket. Aztán éjszaka, amikor senki sem lát, bárgyú vigyorral pucolnánk velük krumplit a másnapi ebédhez.

Amazing mixed reality projection from begian art group, The Popcornmakers. "Disturb Me is an interactive installation between human and his environment. It is to make perceptible the reciprocal links and often forgotten contact, that we maintain with our environment.

The projection depends on the sound emitted by the spectators and creates consequently, a transitory and colored environment. The projected forms are revealed when in contact with surfaces of the room.

The senses are awakened, the room becomes alive."

Source: thepopcornmakers

Nem bábfilmdíszlet, valódi otthon: egy kétgyermekes család lakik jelenleg a fenti képen látható házban, amit a Senosiain Arquitectos cég tervezett Mexikóban.

A ház egy Ferrocementnek nevezett anyagból készült, ami cementből, vízből, homokból, hajlékony drótokból és fémhálóból áll (nálunk Józsi bácsi, a szomszéd faluban élő kőműves/ezermester is ilyen anyaggal vakolt egyszer újra a nyaralóban, amikor a konyhában leesett a vakolat. Mondjuk ő úgy mondta: misung - azaz kavicsmentes beton - csirkehálóval). 

Nem is tudtuk, hogy ez az eljárás amellett, hogy a jelek szerint szupertrendi, földrengésbiztossá, környezetbaráttá, tűzállóvá és örök életűvé teszi a házakat. 

Idén ötven éves a világ máig legismertebb múzeuma, a New York-i Solomon R. Guggenheim. A város egyik landmark épületének számító, hatalmas galéria állami pénzek ellopásával, különböző médiavállalkozásokon, pályázati és kommunikációs ügynökségeken keresztül végzett pénzmosással és politikai tőkekovácsolással nagyszabású, egész éven át tartó művészeti eseménysorozattal ünnepel. Természetesen Frank Lloyd Wright a máig meghatározó épület tervezője kerül elsőként reflektorfénybe. A huszadik század egyik legnagyobb hatású építészének tartott, 1959-ben elhunyt mester életművét páratlan kiállításon nézheti meg aki szerencséjére New Yorkban jár augusztus 23-ig.

Az ember hajlamos azt gondolni, hogy egy klasszikussá vált pálya fél évszázad múltán is méltatható, hiszen értékéből semmit sem veszített, új magasságokba azonban már nem emelkedhet. Frászt: a Guggenheim múzeum, és Wright egy másik emblematikus épülete, a pennsylvania-i Vízesés ház (Edgard J. Kaufmann helyi üzletember nyaralója) az évforduló apropóján már LEGO változatban is kaphatóak. És ez a legtöbb, amit a Föld nevű bolygón egy építész elérhet.

Köszi a linket, Robiroboter!

Megszoktuk az elmúlt években hogy a svéd bútormulti néhány éves lemaradással és látványosan olcsóbb kivitelben, de azért követi a formatervezési trendeket. Egy BoConceptben kapható, félmillió forintos designercsillár például jó eséllyel köszön vissza az IKEA-ban a következő szezonban, harmincezerért, papírból.

A bolygó civilizált országaiban egy ideje a biomechanikus formatervezés hódít: elképesztő plasztikformák és számítógépes algoritmusokban kiszámolt organikus csápok keverednek  szigorúan bio anyagokkal a legtrendibb használati tárgyak piacán. Az IKEA merész önállósággal lépett tovább, úgy tűnik új, különleges gombaszármazékok ékeztek a cég kreatív részlegére.

Az IKEA mosolyfakasztó szokása, hogy fotókon mutatja meg furcsa nevű, olcsó tömegcikkeinek tervezőit, új minőséget kapott. Eddig, amikor a szőke hajú, fekete szarukeretes szemüvegben mutatkozó, botoxmentes ötvenes tervezőasszonyok képeit nézegettük, mindig arra gondoltunk, hogyan mutathat ez a meló a portfóliójukban. "Oké terveztem az IKEA-nek is csíkos poharakat, de mondjuk elég jól fizettek érte" - állhat a CV-ben. Hát a helyükben mostantól büszkék lennénk. Varázsgomák hátán felküdni, festett erdőben egy ágon lábat lóbálni, bambuszfraktálokon ugrándozni olyan dolog, amiért kétségkívül megéri tömeggyártott termékeket rajzolni.

Fél délutánunk az új IKEA PS kollekció oldalainak nézegetésével telt, ami talán érthető, ha eláruljuk, hogy van benne Super Mario Galaxy-ból lopott pitypangpihe utazás, OSX Leopard termékválasztó kezelőfelület, az indiai népművészet inspirálta GULLSPIRA faliszőnyeget pedig egy papírmasé róka mutatja be.

No concrete wall ever looked this good. Check out the bestest font style we've ever seen on the photo above. Eye candy blog Notcot reports from Santa Monica, where a new community beach just opened. Click for amazingly detailed sand castles, flying flags and girls in giant bubbles dancing on the water.

William Gibson Spook Country című regényében fontos szerep jut a GPS technológiával készült holografikus művészetnek: az utcákon virtuális szobrok állnak, melyeket földrajzi koordináták alapján lehet megtalálni, majd a megfelelő szemüvegen át nézve életre kelnek. A digitális szobászat és a geotagging még csak a regény lapjain találkoztak, az online megosztható virtuális graffiti azonban már a spájzban van.

WiiSpray Teaser from Martin Lihs on Vimeo.

Martin Lihs, a Weimar-i Bauhaus egyetem hallgatója évek óta foglalkozik diplomamunkája elkészítésével, ami a Wii kontroller és egy festékszóró flakon keresztezése. Az eredmény sokkal több, mint digitális graffiti készítő eszköz: az elektronikus és analóg technikák ötvözésével előállított alkotások megoszthatók az interneten, elmenthetők, vagy elvethetők, a fejlesztés nyomán pedig hamarosan animációk is készíthetők majd az egyes fileok felhasználásával. A színek és festékszórók válogatására kialakított menürendszer elég egyszerű ahhoz, hogy akár a legkisebbek is megtanulhassák a használatát.

Egyelőre semmit sem lehet tudni arról, hogyan fogadták a német diák munkáját Japánban, az mindenesetre biztos, hogy a globális, digitális graffiti szcéna kialakításában rejlő lehetőségek mellett a játék további divatos fejlesztői szempontoknak is megfelel: a WiiSpray szabadon használható kreatív játék, semmiféle használati utasítás sem jár a számtalan felhasználási lehetőséghez.         

Jó, szorgalmas gyerek módjára elmész a Kálvinra már a vizsgaidőszak előtt két hónappal, hogy lefénymásold azt az egy-kétezer oldalt, amit egyetlen, előadásokat látogató évfolyamtársad gyűjtött össze kemény munkával. A délelőttöd nagy részét barátságos gépek társaságában töltöd, de mindezt abban a tudatban, hogy délután már talán elmehetsz Normafára hóangyalozni, vagy napozni és nyulakat kergetni a Margitszigetre. Ezt így, március közepén sosem lehet tudni előre. Az üdítő program után, immár nyugodt lelkiismerettel, hogy megvan már az a pár hatos betűmérettel írt, nullás sorközös oldal, amibe talán beleolvasol majd egy nappal a vizsga előtt, de inkább meggondolod magad és mégsem mész el vizsgázni, betérsz egy közeli kávézóba, (mert kimerített a délelőtti munka) hogy megigyál egy ezer százalékos narancslét, ami jó véresre marja végre a tegnapi beton pizza által felhasogatott szájpadlásodat. Jóízűen elfogyasztod a nedűt, majd fizetsz és hazaindulsz, ahol már vár a maradék kínai kaja. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert idő közben forgalmi akadályba ütközöl, ahol kénytelen-kelletlen elidőzöl. Mega lomtalanítás zajlik a Kálvin téren. Hatalmas kupacokban turkálósnak is ciki otthonka, számos ágybetét, jó pénzért értékesíthető fémdarab, wc ülőke, a szocializmus emlékeit őrző, egy-két helyen ugyan kiégetett, de abszolút hasznosítható kockafotel.

Na de elég is a handabandából. Ezek a csodás retró darabok ugyanis eladók. Ez egyrészt azért fantasztikus dolog, mert a retró reneszánszát éli épp és minden normális, de mindenesetre divatos arc ilyenekkel rendezi be lakását vagy ilyeneket húz magára. Másrészt pedig itt pont el tudod költeni azt a kétszáz forintot, ami a fénymásolás után maradt, hogy felújíthasd ruhatáradat. Ha anyuci, sejtvén azt, hogy nem csak a történelem, de a divat is ismétli önmagát, megőrizte számodra csodás narancssárga-barna frottír haspólóit, netalántán a nagyi kihízta a babos otthonkát, szerencsésnek mondhatod magad. Ellenkező esetben újítanod kell, mert ciki vagy. Mit neked Retrock meg Supernova?! (Az illusztráció saját munka)
 

Nemrég valamelyik blogon olvastuk: "A valós élet mostanában jobban leköt, kevesebb időm marad posztolni" A mondatot nem értettük - eddig. Persze, ha az úgy nevezett való világ és online jelenlétünk között nincs különbség, nem is csoda. Hát mostanában van. Hétvégén például személyesen térképeztük fel a hazai függőlámpa kínálatot (mínusz IKEA), hogy végül kétnapos, sok-sok fizikai mozgással járó fáradozás után határozottan kijelenthessük: nappalinkba egyetlen csillár illene igazán, azt is az interneten találtuk, és sosem lesz pénzünk arra, hogy megvásároljuk. Pedig nem is drága. Annyira. 

Megállapítottuk, hogy a budapesti csillárkínálatban alapvetően négyféle világítótest lelhető fel: a jómódú, osztrák vidéki háziasszony csillár (nevezzük Elsie néni lámpájának), a kissé szalonspicces, ám abszolúte humortalan német vállalkozó lámpa (a Rózsa presszóban is vannak ilyenek), aztán van a hatodik kerületi uzsorásoknál vásárolható ötkarú klasszicista csillár, meg a poén-designboltokban kapható, fröccsöntött rokokó borzalmak.

Két napos kutatásunk végére biztosan tudtuk, milyen lámpát nem szeretnénk új otthonunkba, arról azonban fogalmunk sem volt, mivel világítunk majd a nappaliban. Vasárnap este, végül az interneten rábukkantunk arra a világítótestre, ami kell nekünk. A neve Artemide Mercury és a Sony Walkmanokkal világhíressé vált Ross Lovegrove tervezte.

A mennyezeti lámpa olvadt higanycsepp formájú buborékokból áll, amiket egy aluminium lapra lógattak fel vékony szálak segítségével. A kerekded alakzatok visszaverik a fényt, légmozgás hatására pedig látványos fényjátékba kezdenek. A csaknem egy méter széles eye candy előnye, hogy egyszerre exklúzív és visszafogott. Nem hivalkodó, mégis meghatározó darabja lehet az enteriőrnek, egyáltalán nem tartjuk túlzásnak egy hétköznapi nappaliban sem. Egyetlen gond van csak vele: az ára magyar pénzben 580,000 forint. Szóval továbbra sem tudjuk, mitévők legyünk csillár ügyben.          

Visszatért a tél, gyorsan, kerüljünk megfelelő hangulatba! Ebben segít egy pohár fekete Bacardi rum teával és a Daily News képgalériája, ami bemutatja a világ legpszichedelikusabb téli fesztiválját. Január végétől két héten át varázslatos játszótérré változik a Shikotsu tó partja a legészakibb japán szigeten, Hokkaido-n. Az ország minden pontjáról turisták tömegét vonzó jégfesztivál előkészületei már két hónappal a nyitás előtt megkezdődnek: a szobrokat, épületeket és oszlopokat a tó vízéből készítik a szervezők. Nemcsak a jeges fényjáték miatt keresik fel a tópartot a látogatók. A fesztivál helyszínén mindenféle téli sport űzhető ideális pályákon.

Talán akkor költhetne el még sokkal több pénzt biciklikre a Magyar Posta, ha nem létező designkoncepciók sorozatgyártását finanszíroznák mondjuk Svédországban. Torkel Dohmers ugyanis ott készítette el ThisWay névre keresztelt csodabringáját, ami nyilván előállítható lenne zöld festéssel is. A kerékpár autósoknak és motorosoknak készült, őket csábítaná a designer az emberi erővel hajtott járművek világába ezzel a remek ötlettel.

A ThisWay-en minden van, amit benzines gépeken megszoktunk: csomagtartó, visszapillantó tükrök, első-hátsó világítás, sőt: napfénytető is. Összességében hasonlít a BMW C1 fedett robogóra, miközben karakteresen hozza a nyugati parti repper-chopper kamubringák pimp hangulatát is. Magyarország természetesen teljesen alkalmatlan arra, hogy bárhol használjuk a ThisWay-t. Budapesten viszonylag gyorsan meghalnánk, ide a mozgékonyabb kátyújárók valók, vidéki városokban pedig lemészárolna bennünket a helyi mob és eladnák a járgányt radiátorvasért. Sebaj: az első euróban átvett fizetésünkből veszünk majd ilyet, addigra talán gyártják is majd. 

Olvasólámpa és könyv. Két tárgy, melyekkel otthonossá tehetők a legszakadtabb nagyvárosi helyszínek is. Hajléktalanszállóként működő betonkocka, összetaggelt, baljós kapualjak, barátságtalan külvárosi utcarészek kapnak bizarr többletjelentést a spanyol Luzinterruptus designcég munkája nyomán. Január 5-én, egy különösen hideg éjszakán jelentek meg Madridban a kéken világító lámpák és a detektívregények. A projekt célja az volt, hogy segítsen a megszokottól eltérő látásmódot adni. A lámpa és a könyv váratlan felbukkanása pozitív és friss gondolatokat erőltet a járókelőkre azokon a helyeken is, ahol máskor leszegett fejjel sietnek keresztül. Az ötlet szerintünk megérett az importra! 

Ön egy magyarul is jól beszélő svejci milliárdos, és szeretne megajándékozni bennünket Karácsonykor? Adventi sorozatunkban mától tippeket adunk Önnek. Fogyasztási cikkek, melyeket szívesen látnánk a Kultplay fája alatt, de ha Ön mégsem létezik, valószínüleg sohasem birtoklunk majd.

1956-ban egy Los Angelesben élő designer házaspár, Charles és Ray Eames tervezett egy fotelt, ami radikálisan újszerű volt, számtalan másolat és utánzat készült belőle, szerepelt filmekben, tévéshowkban és színpadokon, mára pedig igazi klasszikussá vált. Az Eames fotel nemcsak különleges szerkezete miatt számít stílusteremtőnek.

Az amerikai lounge életérzés, a hedonista semmittevés, a "sit back and relax" szimbólumává vált, nincs mégegy olyan ülőalkalmatosság, amiben olyan természetesen lehet módszeresen lerészegedni, vagy ezüsttálcáról kokaint felszippantani mint a három rózsafa furnérlemez kagylóból készült, fekete (vagy fehér) bőrrel varrt karosszékben. A szék prototípusával a tervező Charles Eames Billy Wilder amerikai filmrendezőt lepte meg születésnapján. Az ötvenes évek óta ikonná vált fotel Budapesten is kapható, ára kb. 400,000 Forint. A szék legizgalmasabb jelenkori remixe Pierre Andre Senizergues munkája, egy gördeszkalapokból épült változat. Nekünk azért az eredeti jobban kéne.

Mi az első dolog, amire felfigyelünk, amikor Budapesten közlekedünk? Kátyúk? Majdnem. Gigantikus, sáros kráterek? Most nem ezekre gondoltunk. Húszcollos alufelnivel szerelt Opel Astrák? Ez sem talált. A legszembetűnőbb, hogy a városban szinte sehol sincsenek felfestve a sávok és gyalogátkelő helyek, mindenütt lekopott, vagy alig látszik a fehér csíkozás. Nyugaton a zebra például sok helyen dombornyomott, többféle színnel jelzett és külön világítótestek vonják fényárba éjszaka. Az orosz Art Lebedev stúdiónak ennél is jobb ötlete van. Szerintük az ideális megoldás nem az, ha a gyalogátkelő helyeket egy-egy utcalámpával kivilágítjuk, hanem ha a zebracsíkokat megduplázzuk a levegőben kifeszített fényzebrával. Messziről látszik, jól néz ki, a fénysor pedig nem kopik le pár hónap után, hiszen nem lehet higítani, nehéz ellopni, hogy otthon lefessük vele a járdaszegélyt a ház előtt.