Jó ideje mondogatják szakemberek, hogy a bűnügyi irodalom és filmipar változóban van. Rég véget ért a hidegháború, James Bond harcolt azóta orosz, arab, észak koreai és szerb maffiózók ellen, míg végül elfogytak a gonosz nemzetek.
Új level boss köpködi az izzó ólomdarazsakat, úgy hívják: Titkos Társaságok, Szekták és Összeesküvők. A Da Vinci Kód sikere épp ennek a paradigmaváltásnak köszönhető, nem a sztorinak, vagy az író kiemelkedő teljesítményének.

Az Agave Kiadó nonfiction sorozatának legújabb darabja érzékenyen reagál a piaci igényre: Daniel Pipes, az Egyesült Államok külügy- és védelmi minisztériumának korábbi munkatársa elemzi a Nyugat összeesküvés-elméleteit és azok borzasztó hatásait egy szellemes és provokatív műben.

Kimutatja, hogy Európa hogyan fejlesztette ki a keresztes háborúktól kezdve az összeesküvés-elméletgyártás két irányzatát.
Az egyik a titkos társaságok alakját vette fel a templomos lovagoktól a szabadkőműveseken át egészen a Külkapcsolatok Tanácsáig. A másik azt bizonygatta, hogy a „nemzetközi zsidóság” mozgatja a világot.
Pipes megjeleníti azt a rettegést, amely szerint az egyik vagy másik fenti tényező főzte ki a francia és orosz forradalmakat, a két világháborút és a modern történelem más kulcsfontosságú eseményeit. Bemutatja az összeesküvés-elméletek iszonyú következményeit abban a korban, amikor Hitler és Sztálin hatalomra jutottak, és amikor 1945-öt követően ez gondolkodás a nyugati hatalom központjából a politikai és földrajzi perifériára tevődött át.

Daniel Pipes: Összeesküvések
Borítóár: 2680,- Ft
Terjedelem: 330 old
Megjelenés: 2007. május 24.