Komoly teljesítmény négyszáznyolcvankét oldalon egyetlen könyvet reklámozni, lássuk be. Mégis megoldható, egész oldalas esküvői fotók segítenek benne (M szerint pofonra tartott menyasszony-buksik, de lehet, hogy már a cikkek hatására látott rémeket). Ami pedig az írásokat illeti: végy egy több oldalas interjút, amiben az alanyok a könyvet méltatják. Tégy mellé egy három oldalas idézetet az említett kötetből. Jelentess meg hozzá egy dupla oldalas publicisztikát szintén a könyv egyik szerzőjétől, szánjál plusz fél oldalt az egyik meginterjúvolt személynek, hogy saját szavaival, kérdés nélkül is dicsérje kedvenc irodalmát, (és, na jó még saját magát), és idézz további …köpéseket a szerzőtől az egyik fotósorozat mottójaként.
Tuti átjön az üzenet!

Összefoglalom. Az van, hogy 1947-ben az anyagi világot szimbolizáló Szaturnusz, - a forma – és az isteni akaratot jelképező Plútó energia – ami a tartalom, együtt állt a királyi jegyben, az Oroszlánban. Ezért aztán minden nő reggeltől estig elegáns volt, női szerepeivel oly mód képes volt azonosulni, hogy naponta akár többször is átöltözött, hogy azzá válhasson, amivel éppen foglalkozott (cocktail party/porszívózás) – férje gyönyörűségére. A legfontosabb azonban, hogy mindig fűzőt viselt. A fűző fontos, mert először is nem engedi felsejleni a nő valóságos formáját (femme totale – brrr), másodszor is tartást adott, a megfelelő gondolkodásmód tükreként. De mi is ez a számunkra is követendő gondolkodásmód, hogyan találjunk rá az „Örök Mértékre”?

Hát először is a férfinak soha ne jusson eszébe mosogatni, mosni, bevásárolni vagy takarítani, mert elférfiatlanodik. Ez nem vicc! „E tevékenységek ellentétesek a férfi Eredendő Feladataival.” A nő akkor teljesíti be életét, ha önzését feladva egy férfi szolgálatába áll. Mert „a férfi a grandiózus szellemi célok kijelölésére és megvalósítására, a nő a hétköznapok megszépítésére jön a világra.” A nő célja, hogy létével visszatükrözze a férfi szellemi ragyogását. Ne törekedjék otthona négy falán kívül található önmegvalósításra. Ami pedig a családalapítást illeti, jobb ha tudjuk, hogy a „gyermekvállalás eredendő alapja, hogy a férfi lénye folyamatos elismerést váltson ki feleségéből, és az asszony szerelemmel istenítse urát.”

Igyekeztem sűríteni a szerzőpáros mondandójának lényegét, ám akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, ismerkedjen meg személyesen is a kötettel, mert az írók nem estek az önismételés hibájába, minden oldalon újabb, ha nem is más jellegű gondolatokkal találkozhatunk.

Szóval, ne gondolja senki, hogy Európában és Amerikában az ötvenes évek a két világháború utáni, emberi értékekben csalódott, gyökeret jobb híján a felszínen kereső, kívül fényes, belül cafatokra tépett társadalom kora volt. Felejtsük el, hogy ezen belül Magyarországon már egy véres forradalom készült feleselni a diktatórikus elnyomással. Ne is törődjünk vele, hogy Amerikán a rasszizmus szégyene uralkodott.
És mindenek előtt ne hallgassunk a balga misztikus filozófusra, Henri Boulad-ra aki így fogalmaz:
„Eleddig a világ és az egyház történetét a férfi alakította. Különösképpen a háborúk történetét. Most jön a nők ideje. Hagyjuk őket hatni! A nők különös karizmával rendelkeznek. A világnak több finom érzékre és bensőbbé válásra van szüksége. Ha csak a természet női szemmel való szemléletét vesszük, az ő intenzív beleérzésükkel figyelmet érdemelnek. A nő látnok, egy titkos nyelv meghirdetője, aki tudja, hogy az inspirációk a megismerés értékes forrásai lehetnek.”

Ugyan már, Monsieur Boulad! Ez itt a huszonegyedik század!