Simon Patterson 1992-ben The Great Bear nevű projektjében a londoni metrótérkép megállóit híres emberek, írók, feltalálók, művészek neveire cserélte ki. Az ötlet vicces volt és megérett továbbgondolásra.

Kattintson a képre a teljes járatrendszer megjelenítéséhez! (.pdf)

Dorian Lynskey a Guardian zenei újságírója legújabb alkotásán a metróvonalak mindegyike egy zenei műfajt reprezentál. Lynskey a megállók neveit az adott műfaj legnagyobb sztárjaival helyettesítette. Dj Shadow például a hip-hop, a soul és az avant-garde vonalak csomópontján helyezkedik el, a Chemical Brothers-t az electronic dance és a rock vonalak kereszteződésén találtam meg.
A barna vonal nagyon is a kedvenceim közé tartozik, mert ott vannak az Isley Brothers, a Curtis Mayfield és a Marvin Gaye megállók, és a Soul II Soul kereszteződésnél át lehet szállni a pirosra (reggae) és így elég könnyű eljutni Gregory Isacs-en és Dennis Brown-on keresztül Horace Andy-ig.

Természetesen a térkép nem tökéletes, ettől függetlenül alkalmas a hosszas nézegetésre.

A klasszikus londoni metrótérkép Harry Beck nevéhez fűződik, ő volt az, aki először vázolta fel másképpen a hálózatot. 1931 előtt ugyanis a térkép annyira pontos volt, és olyan sok információt tartalmazott, hogy gyakorlatilag nem lehett rajta kiigazodni. Beck újítása az volt, hogy térkép helyett diagrammon ábrázolta a földaltti útvonalakat egy stilizált Temzével, jelentősen megkönnyítve ezzel az ingázók dolgát. Az újítást azóta az egész világon használják, a londoni metrótérkép pedig a város szimbóluma lett.