Sok barátodat sikerült már beszervezned? Szerencsére a baráti társaságom hasonlóan gondolkozik a városról, mint én, így már kialakult egy csapat, akikre mindig számíthatok. Tapasztalatból tudjuk, hogy négy-öt ember minden alkalommal kell a munkához, és még egy ember, aki dokumentálja az egészet. Nincs állandó létszám, ha van kedved te is jöhetsz. Egyébként nagyon jó érzés, amikor teljesen különböző érdeklődésű emberek csinálnak valamit, amiről közösen gondolják, hogy érdemes, és hogy talán beindíthat valamit. Mindegy ki vagy és mivel foglalkozol, használd a várost, amiben élsz, és ha eleged van a kopott padokból a parkban, amin minden nap keresztül mész, tegyél ellene valamit. Tehát nyitottak vagytok a csapatbővítésre? Természetesem. Tapasztaltok visszajelzéseket az internetről? Tőlük sok hasznos reakciót kapunk. Jelenleg sajnos nem működik a fórum az oldalon. Például nagyon nagy szükségünk lenne valakire, aki ért az ilyesmihez. Írjátok, hogy a felújítás előtt kutatást végeztek, hogy a rekonstrukció tárgya milyen lehetett fénykorában. Hogyan? Ez változó. Van, ahol találunk egy-egy eredeti festék színkódot, vagy csak régi foltokat, de mindent bevetünk. Kerületi, fővárosi hivatalok, régóta ott élők, Internet. A lakók hozzáállását is figyelitek? Nagyon érdekes volt megfigyelni egy-egy akció alkalmával, hogy például a parkban lévő embereknek mennyire közömbösek voltunk. Megjelenik négy fehér ruhás, maszkot viselő ember, akik csak úgy neki állnak padokat, korlátokat festeni, és szinte semmi reakció nem érkezik feléjük. Számomra kicsit ijesztő ez a közömbösség. De alapvetően nem a járókelők visszajelzései a fontosak, hanem azoké, akik helyett a munkát elvégezzük. A lakók csak gondolják azt, hogy a pad új, és hogy ez jó. A gyomros a politikusoknak szól. Mi lefestjük, jól érezzük magunkat, ők meg kezdjenek el gondolkodni. Mit akartok elérni? Ha lefestek nyolc méter korlátot, holnap jobban esik arra sétálnom. Utána pedig van mit mondanom azoknak, akik nem teszik a dolgukat. Talán beszélgetni kezdünk és meggyőzhetem őket, vagy mondhatok nekik olyat is, amire egyáltalán nem is gondoltak. Ez lenne a lényeg, a párbeszéd. Ha eleget dolgozunk és sokkal több akciót hajtunk végre, egy idő után nem hagyhatják majd figyelmen kívül a dolgot. A végcél még nagyon messze van. Terveztek egyéb projekteket is? Kárpáti Róbert az egyik barátom és állandó segítségem projektje „Az óra alatt”, amelyet tanácsokkal támogatok, ő pedig padot fest velem. Változtak a város iránti érzelmeitek, mióta érdemben foglalkoztok a megjelenésével? A magam részéről nem. Szerettem előtte is és most is, csak most teszek is érte valamit, és nem csak magamban magyarázom, hogy de szürke és kopott az én városom.