A metróban fotóztam tegnap telefonnal ezt az óriásplakátot. Akár azt is ráírhatták volna: "kérjük, ne vásárolja meg termékünket, hiszen bizonyára csalódni fog!" Kár, hiszen az ötlet remek, láthatóan a túlbuzgó ÜGYFÉL számlájára írhatjuk, hogy a hirdetés így dekódolható: "A Héra Prémium termékcsalád színválasztékában biztosan nem találom meg azt az árnyalatot, amit keresek. Jobban teszem, ha inkább más gyártók kínálatából választok, hiszen határozott elképzeléseim vannak, ez a termék pedig jól láthatóan nem kínál megoldást számomra"

Hogy miért? Építsük fel fejben a hirdetést! Adott egy fehér falfelület, rajta a legfontosabb kreatív elem, a padlizsánban végződő festőhenger. A zöldség színe sajátos, képzeljük el, hogy pont ilyet keresünk. Nem püspöklila, monoklilila, vagy céklalila falat szeretnénk, hanem kicsit feketés árnyalatú, fényes mélylilát, éppen olyat, amilyet a természet kevert a fokhagymás szendvicskrém formában legfinomabb tökfélének.

"Pont ilyen lilát szeretnél?" erősít rá verbálisan is a plakát, mi pedig headbang értékű bólogatással felelünk, és már rohannánk is a boltba padlizsánszínű festéket vásárolni, ha a gyártó nem tenné meg nekünk azt a szívességet, hogy finoman felemelt mutatóujjal figyelmeztet: hagyjuk békén a hülyeségeinkkel.

Figyeljük meg a kép jobb alsó sarkában teljesen feleslegesen elhelyezett festékesvödröt! Vessünk egy pillantást a graffitisen falra fröccsentett, egyáltalán nem padlizsánszínű lilára! Aztán tegyük fel magunknak újra a plakáton olvasható kérdést: "Pont ilyen lilát szeretnél?"

Nagyon jóindulatúak vagyunk, ezért feltételezzük, hogy "monitoron legalább nagyjából egyforma volt" a két árnyalat. De lehet, hogy nem. Sajnos valószínű, hogy a kreatív ügynökség kiváló ötletét maga az ügyfél csapta agyon azzal, hogy mindenáron szeretett volna egy vödröt is a plakátra. És most bizonyára boldogok és meggyőződésük, hogy ettől lett még hatékonyabb a hirdetés. Szomorú.