Gépezet à la GOZO

Csupa rózsaszín és világoskék, és sárga, meg zöld minden mennyiségben és árnyalatban. Pasztellszínű gépalkatrészek és szerszámok. Szeméttelepek, anyacsavarok, bűntényhelyszínek, egy-két motor, már ami a gépezetet hajtja. Van itt minden, roncs-villamos, roncsautó, elhagyott gyárépület, Velázquez, minden, ami a valóságban sötét és ijesztő, vagy épp mocskos. Győri Zsolt képein viszont a kátrány rózsaszín, a kosz és az üresség pedig világos, csillog, és néha tükröződik. Groteszk világot fest, egy szomorú, elhasznált világot varázsol barátságossá, ahol az ember megveszi, használja, aztán eldobja a tárgyakat. És a tárgyak szomorúak. De csak addig, míg eldobott, a kupac alján (vagy épp a tetején) szuszogó, szebb napokat élt fémdarabok. Szürkék és fénytelenek addig, amíg valaki rájuk nem talál. Ezt a pillanatot csípi el a művész. Azt, amikor a rozsdás fém átváltozik, mert örül, hogy megtalálják. Életre kel, mert lefestik.

Nézegessen babaszoba-vasakat a túloldalon!

A kiállító az Andrássy úti Artitude Galéria, ahol még kevéssé ismert, egészen friss munkákat csodálhat meg, havonta újakat a vájtszemű, furcsa, ugyanakkor elérhető művek felfedezésére vágyó kíváncsiskodó. A környezet barátságos, mindig vár egy pohár baracklé, az emberek kedvesek és mosolyognak, odajönnek, és mesélnek. Még kérdezni is lehet. És ha lány vagy, rád veti magát Tóbiás, a kutya. A fiúkat nem szereti. A képlet egyszerű.
 

space night rockers | 2009.03.09. 11:44 | link | 1 komment | Megosztom

kiállítás

Missing Link 2009.03.14. 22:11:46

láttam a kiállítást, nekem bejött.
érdekes, hogy a fenti fekete-fehér fotón milyen szociofotó szerűen depressziósak a festmények, míg a valóságban (cikkíró rulez) tényleg baba(ház).

h i r d e t é s
CriticalMass 2008.04.20.