Freeconomics: ingyen ebéd mégis van!



Miközben az utóbbi hónapokban azzal etettek bennünket politikusok és publicisták gyakorlatilag pártállástól függetlenül, hogy nincs ingyen ebéd, hogy nőjünk fel végre és lássuk be, hogy igenis kétszer kell fizetni minden állami szolgáltatásért (először adó és járulékok formájában, másodszor pedig a frissen kivetett sarcokhoz büszke demokrata és piacgazda képet vágva). Szóval míg mi itt Magyarisztánban továbbra is tehetetlenül szemléljük, hogy az összes szomszédos ország tudja a "kapitalizmus" varázslatot, a mi varázspálcánk pedig mindent csúf békává változtat amihez hozzáér, nos, addig Amerikában virágzik az ingyen termékekre és szolgáltatásokra épülő gazdaság.

Ingyen javak? Zéró dollárért? Térítés-, járulék- és adómentsen? Bizony. A Wired magazin print kiadásának márciusi vezércikke annak jár utána, hogyan jutott el a globális gazdaság King Gillette 1895-ben cukorka mellé csomagolt grátisz borotváitól a nulla kreditért letölthető szerzői albumokig, miért nem mennek csődbe a piaci ár töredékéért jegyeket áruló fapados légitársaságok és hogy lehet az, hogy a bolygó vezető online vállalata, a Google gyakorlatilag az összes termékét és szolgáltatását teljesen ingyenesen teszi hozzáférhetővé a fogyasztóknak.

Általában nem szoktunk nagy terjedelemben idézni egy máshol megjelent írást, a cikket olvasva, és a hazai fejekben uralkodó zavart ismerve azonban ez alkalommal kivételt teszünk és idegen tollakkal ékeskedünk. Olvasson!

Az eldobható borotvapenge feltalálója rendkívül ellenséges piaci környzetben igyekezett eladni forradalmi termékét. Lehetetlen vállalkozásnak tűnt meggyőzni az embereket arról, hogy a számtalan alkalommal újra megélezhető, cirádás gravírozással díszített, acél borotváiktól megválva vacak pengével borotválkozzanak, amit ráadásul néhány használat után kukába lehetett hajítani. És valóban: miért fizetnénk a gyenge minőségű kompakt termékért újra és újra, amikor néhány csomag Gillette penge árából generációkat kiszolgáló, fenhető célszerszámot is kínálnak? A zseniális kereskedő már 1903-ban előrukkolt a válasszal, amit a webkettes gazdaság korában most újra felfedezett az üzleti világ. Gillette ingyen adta a borotváit, édességhez, fűszerekhez, kávéhoz és teához csomagolva. A penge nélkül osztogatott, haszontalan eszközök olyan nagy mennyiségben jelentek meg a háztartásokban, hogy hamarosan megteremtették a piaci igényt a sokkal értékesebb és drágább borotvapengékre is.

Ingyenesség 2.0

Néhány milliárd pengével később a modell ma is működik: add ingyen a telefont és kösd magadhoz az előfizetőt hosszú évekig! Add olcsón a játékkonzolt, és drágán a hozzá való szoftvereket! Szerelj fel az irodákban ingyen kávéautomatákat és áruld az exklúzív kávékapszulákat méregdrágán! Chris Anderson, a Wired főszerkesztője terjedelmes cikkében ugyanakkor rámutat: a legújabb, webkettes időszakban egy újfajta ingyenesség jött létre. A modell szerint nem attól válik térítésmentessé egy termék, vagy egy szolgáltatás, mert cserébe egy járulékos árucikkért busásan fizetünk. Az ingyenesség 2.0 szabályai szerint a termék azért nem kerül semmibe, mert hihetetlen gyorsaságal zuhan a piaci értéke.



A kilncvenes évek végén még előfizetéses New York Times online ma ingyenesen böngészhető. A Radiohead és a Nine Inch Nails ingyen kínálják új zenéiket. Egy fillért sem kell fizetni a MySpace, a Facebook, a Yahoo mail (végtelen tárhellyel), a YouTube, a Google szolgáltatások (Picasa, Google Maps, Gmail, Analytics, stb) és sok multiplayer játék bevezető epizódjáért sem. A Wired márciusi számának mgjelenése után nem sokkal az Adobe is kiadta népszerű képszerkesztőjének ingyenes változatát. A "freeconomics"-nak nevezett jelenség részben Moore híres törvényére vezethető vissza. Eszerint egységnyi processzorkapacitás ára 18 havonta megfeleződik. Ezt az állítást akár tényként is kezelhetjük, mi például akkor döntöttünk a Macintosh gépek használata mellett, amikor a nyolcvanezerért vásárolt videokártyánkat fél év múlva kinevették a PC szervízben.

A web minden üzletet lenulláz

A médiavállalatok és internetszolgáltatók nemrég pénzt akartak a tárhelyért, postafiókért (!), és az újság archívumának böngészéséért cserébe, mára azonban nagyjából világossá vált: ahol a webes üzlet megjelenik, ott az árak szédületes sebességgel zuhannak a nulla felé. Ráadásul mindez éppen az interneten történik, ahol a legélesebb a globális piaci verseny. A technológia fejlettsége megmagyarázza, miért virágzik ma is a Gilette modell, az új típusú ingyenesség eredetét azonban a Google háza táján kell keresnünk a Wired szerint. A keresőóriás ugyanis gyakorlatilag szoftveres alkalmazássá változtatta a reklámipart, az egyre dráguló, természeti nyersanyagokon alapuló huszadik századi gazdasági rendszerek értéke pedig hirtelen súlytalan lett a szilikon-alapú környezetben. Az ingyenességre törekvés így nem lehetőségként merül fel az új gazdaságban, hanem az egyetlen logikus opcióként tartják számon.

A Wired fontosnak tartja megkülönböztetni az ingyenes szolgáltatásokat a nagyon olcsó, filléres termékektől. Nincs értelme egy dollárt kérni egy tárhelyért, hiszen a "Free" és az "Almost Free" fogalmak között széles pszichológiai szakadék húzódik. Ezért tette ingyenessé a Yahooo emailfiókját, és ez az oka annak is, hogy a Google szolgáltatásokért 0 forintot kell fizetnünk.

A weben gyakorlatilag a média üzleti modellje vált egyeduralkodóvá - szögezi le Chris Anderson. A média ugyanis hosszú évtizedek óta úgy működik, hogy maga a termék, a nyomtatott újság például majdnem ingyenes, az ára korántsem fedezi az előállítás költségeit. Az olvasók és a szerkesztőség kapcsolatába azonban beszáll harmadiknak a hirdető is. A médiavállalatok valójában nem a fogyasztóknak adják el produktumaikat, hanem a fogyasztókat adják el a hirdetőknek (A Google esetében talán nemcsak a hirdetőknek - jegyezzük meg titokzatosan).

New Power Generation

A lap nyolc oldalas összeállításában sorra veszi az üzleti élet egyes területeit, ahol az ingyenes szolgáltatások és termékek végül mégis komoly profithoz juttatják az eladókat. A listából végül a zeneipar átalakulásáról szóló példát emelnénk ki, hiszen erről itthon is sokat hallani az utóbbi időben: tavaly júliusban Prince új albuma a London Daily Mail 2,8 millió (!) példányában jelent meg ingyenes mellékletként. A művész, akit korábban hercegnek neveztek, a szokásos 2 dollár helyett mindössze 36 centet kért a laptól a másolatok jodíjaként, így direkt módon hatalmasat bukott a jófej húzáson.

A The Purple One című album megjelenéséhez kapcsolódó londoni koncertjegyek azonban rekordmennyiségben keltek el, a metropoliszban tartott 21 show mindegyike telt házzal zajlott. Prince lenyomott már pár koncertet életében, a Wired szerint azonban ez a fellépéssorozat hozta a legtöbb bevételt a zenész pályafutása során.  
(A képek a hivatkozott Wired cikk illusztrációi)

razo | 2008.04.03. 21:22 | link | 4 komment | Megosztom

web reklám média

gaze 2008.04.04. 14:56:46

Hmm.. politikával, és odamondó felhangokkal talán a jövőben is jobb távol maradni.
Az egészségügyet meg a zenebizniszt összehasonlítani..
A fapadosok pedig nem azért tudnak olcsón szolgáltatni mert baromi jó arcok, meg funky bussines, hanem mert egyszerűen nem fizetnek arányosan a környezetterhelésért amelyet okoznak.
Szerezz valamit ingyen és add el drágán. Nem tudom mennyire általános modell ez..
Meg ott van még ugye, hogy ahol van matéria a folyamatban, ott anyagköltség.. Szóval elkészíteni pl egy széket, meg megírni egy újságcikket nem ugyanolyan erőforrásokat igényel, összehasonlításuk ezért nem szerencsés, véleményem szerint.

razo 2008.04.04. 15:07:19

gaze, a fapados nem jó arc, erről szó sincs. Csak a bemutatott modell szerint azért adja olcsón a jegyet, mert mellette méregdrága a repülőn a kaja, emellett kínál kocsibérlést, szállásfoglalást, utazásszervezést, felszámolja a csomagokat, stb. A jegy ára viszont mondjuk a Ryanairnél Londonból Barceona-ba 10 font.

Az egészségügyet pedig nem állt szándékomban a zeneiparal összehasonlítani, csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy a világban milyen folyamatok zajlanak a gazdaságban, miközben mi sajnos még ott tartunk, hogy az állam reformnak nevezi, hogy duplán akarja megfizettetni a szolgáltatásokat.

nyenyec · http://nyenyec.blogspot.com 2008.04.04. 16:46:50

Nem kicsit sánta az analógia. Filléres költségű szolgáltatásokat nem lehet egy lapon említeni az egészségüggyel.

Egy műtét, vagy akár komolyabb orvosi vizsgálat költsége több nagyságrenddel nagyobb, mint a tárhely, vagy a sávszélesség ára. Ahol én dolgozom, ott az egyetemen egy merdzsó árába kerül egy tanév a jogászhallgatóknak. És a piac árazta be, nem az állam. Az itteni egyetemek egymással versenyezve kínálják szolgáltatásaikat, a kedves ügyfél válogathat, hogy melyiktől veszi, vagy vesz-e egyáltalán belőle. (Mellékhatás: gazdag szülők gyerekei versenyelőnnyel óriási indulnak, a tehetősebb réteg újratermeli önmagát. A valódi társadalmi mobilitás jórészt illúzió.)

Az, hogy egy alacsony költségű szolgáltatást ingyen kínálunk és a hozzá kapcsolódó reklámokból tartjuk el magunkat, nem egy forradalmi ötlet.
Elég csak pl. a kereskedelmi rádiókra gondolni, ezt csinálták már jóval a web ideje előtt.

gaze 2008.04.04. 22:01:53

A fapadosokat továbbra is egyszerű szemfényvesztésnek tartom (talán nem véletlen, hogy rendszeresen bünteti őket a GVH) mert amikor a 40 forintos repjegyért végül 27 ezer forintot fizetsz, akkor az talán belefér az átverés kategóriába.

Az egészségügy pedig, khm, kétszer fizetni, khm... csúnya lenne ha az tmondanám, hogy ez demagóg, meg ugye ne is politizáljunk.. És ha nem az ellátásért kellett volna pengetni a 300 HUF-ot, hanem mondjuk váróteremi levegő használati díjért? (érzem, hogy ebben az esetben az ablakon másztak volna be a páciensek..) /a hiba ott volt/van, hogy adó formájában beszedi az állam a cuccot és ezáltal önrész nélkül, az ingyenesség illúziója lebben fel. lehet okosabb lett volna 300-al csökkenteni a TB befizetést, és így szedni a vizitdíjat. De ez a vonat már elment, csak nem tudom mikor jön a következő/

h i r d e t é s
CriticalMass 2008.04.20.

Pazar Cuccok

  • Életre kelti a LEGO az új Batmobilt

    A LEGO az Ultimate Collector Series (UCS) termékvonalában hamarosan piacra dobja a Sötét lovag c. filmből ismerős Batman Tumbler jármű összerakható mását, valószínűleg sok Batman-fan legnagyobb...

Turulmeme

Houston, we have a problem.

Mindennapi Betevő

Houston, we have a problem.

Elit Alice

Houston, we have a problem.

Follow on


http://www.twitterbuttons.com
Creative Commons Licenc

Támogasson minket!