Befelé forduló, a múltban élő, provinciális, az újtól rettegő, korrupt a magyar kulturális élet, mely teljesen összefonódott a politikai érdekekkel. A Budapesten február 15-től egy hónapon át tartó LOW holland-flamand kortárs művészeti fesztivál sajtótájékoztatóján Budapesten járt Jan Kennis a Holland Királyság Nagykövetségének Kulturális Attaséja és ha már így alakult, jól beolvasott nekünk. A cikk nem mai darab, pár hete jelent meg, aktualitásából azonban semmit sem veszített. Az Élet és Irodalomnak adot interjú minden szava színigazság, kéretik a LOW feszivált ezért az alábbiak tükrében végigkövetni:

"Mintha a magyar kultúrmenedzserek nem tudnának vagy nem akarnának búcsút venni egy régi vágású kultúrafelfogástól, amely viszont soha nem teremt jövõt. És ez a felfogás nem csak a klasszikus művészetek területén hat. Magyarországon még a könnyűzenében is csupa régi névbõl áll a kínálat, Joe Cocker, a Rolling Stones stb. Holott okosabb volna az új, megújulást hozó tehetségekre koncentrálni.(...)"

"Magyarországon szerintem óriási generációs szakadékok tátonganak. Itt az egyes műfajokban más és más generációk viszik a prímet, és mintha a megújulásra való hajlandóság az életkorral fordított arányban állna (...)"


"- Ön hogyan fogna hozzá az új magyar kulturális arculat létrehozásához?

- Idehoznék néhány meghatározó nemzetközi kultúraformálót, és szabad kezet adnék nekik. Nem engedném, hogy az itt kialakult politikai és érdekhálózatok foglyaivá váljanak. Ezek az emberek pedig egyfolytában azt erõltetnék, hogy nézzünk, forduljunk kifelé.(...)"
A cikk kötelező olvasmány, a leginspirálóbb írás az tóbbi időben, mely különösen aktuális a harisnyás kultuszminiszter újabb projektje, a Reneszánsz év kapcsán. Mi sajnos kormányfüggetlenül nem tudunk továbblépni a középkori kultúra megidézésénél. Emlékezzünk Publius Hungaricus írásaira és reméljük, hogy ez az interjú újra és újra vitát gerjeszt a közéletben!