2 kiállítás in 1 poszt a minőségi tartalomszolgáltatás jegyében



Artblogger körökben formálódik egy Tartalomszolgáltatási Kódex, miszerint kiállításmegnyitónként egy, azaz egy poszt a minimum, kivéve, ha György Péter tarja a megnyitót, mert akkor ezt a képet is elfogadjuk teljes értékű blogbejegyzésként a megállapodás szerint.

Mivel a Kódex jelenleg a Ferences Szerzetesrend központi másolóüzemében készül lúdtollal, az apát urak még elfogadnak módosításokat. Ma küldtünk is nekik egy levelet postagalambbal, melyben javasoljuk, hogy a következő záradék kerüljön a vonatkozó fejezetbe: "Ha a Műcsarnokban tartanak kiállításmegnyitót, a Kódex irányelveit elfogadó blogger közösségek kötelesek egy másik megnyitón is részt venni, a Műcsarnok ugyanis csak fél posztot ér"A fentiek szellemében Koronczi Endre PopSzinergia című videoinstallációját követően ellátogattunk a Chinese Characters pincébe is, ahol Pacsika Rudolf habszivacsból és pelenkából készült ökoinstallációját is megtekintettük. Félve valljuk csak be, hogy magasra állított mércénkhez viszonyítva még így sincs meg egy teljes poszt, de azért tessék:



"Koronczi művészi kíváncsisága arra irányul, hogyan viszonyul az egyén és a közösség egymáshoz egy-egy kiemelkedő pillanatban, az egyéni érdekek hogyan értelmeződnek át a kollektív cél által" - áll a Műcsarnok ma nyílt videoinstallációjának formás tájékoztató füzetében, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megértsük az intézmény Menü Pont galériájában látottakat.

Egy műhelyben hosszú lécet tartanak a munkások, majd a közösségi alkotóerők szabad áramoltatásával, egyazon cél érdekében munkálkodva  mondott faipari alapanyagot egy esztergagép ásító szájába tolják. Ön furcsa ember, ha a fenti képnek orális többletjelentést tulajdonít, pláne, hogy a jelenetet egy falusi tempolomban imádkozó asszonykórus követi. Először csak az előimádkozó nénit halljuk, majd a második versszaknál csatlakozik a hívősereg. Értik: közös cél, az egyéni érdekek ellenében. Mondjuk szép is lenne, ha Mari néni, megelégelve a lakossági könyörgést hirtelen felpattanna és hangosan sorolni kezdené saját bajait gregorián stílusban. De nem sorolja. Van még együtt doboló áltisós osztály, meg közös csónakban (!) hánykolódó egyének. Kár, hogy nem ópiumot osztottak a szervezők vörösbor helyett, elképzelhető, hogy megfelelő droggal élvezhető alkotásnak bizonyulna Koronczi munkája.

A nyitóbeszédet nem várhattuk meg sajnos, mert  hirtelen rádöbbentünk, hogy az előadást szemlélve magunk is műalkotássá váltunk: egyéni céljainkat (borfogyasztás-menekülés) feladtuk a közöségi cél érdekében. Befogadóként ugyanis óhatatlanul közönséget képeztünk, ebben a minőségben pedig mintegy legitimmé tettük a rendezvényt.

Pacsika Rudolf és az egyensúlyozó üveglapok

Hősiesen ellenálltunk, és elindultunk, hogy megkeressük posztunk másik felét a Kertész utcában. Itt a Chinese Characters galériában ugyanis Addiktív és Szabad címmel mutatta be műveit Pacsika Rudolf képzőművész, aki komoly Hungarocell készlethez jutott a közelmúltban, tárgyait ugyanis a hírhedt csikorgós műanyag felhasználásával készítette. Mondhatjuk, tapintható volt a feszültség, mely a mondanivaló és a forma között feszült. A terem közepén felállított szoborcsoport ugyanis csupa környezetszennyező anyagból készült, az említett hungaricum mellett például jelentős mennyiségű eldobható pelenka és egy kisebb ökokatasztrófához elegendő használt laposelem-gyűjtemény alkotta a furcsa építményt. Megtudtuk: nem maradt idő akompozíció tökéletes kivitelezésére, így több alkatrész a falnak támaszkodva árválkodott. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy a művész másik fő alkotása borzongató felismerésekhez vezetett intellektuális értelemben. Két üveglapból állt a szobor, melyet a változatosság kedvéért Hungarocell gömbök tartottak egyensúlyban veszélyes esetlegességgel (kép feljebb).



Nos, ez és ennyi fért mai tudósításunkba. Várjuk észrevételeiket Kódexünkkel kapcsolatban, javasoljanak további kitételeket és kapcsolódó záradékokat! Célunk, hogy szabálykönyvünk az egyéni értelmezési lehetőségek szívárványát jelenítse meg, legyen  legalább annyira szexi, mint egy kortárs magyar videoinstalláció!

   

razo | 2008.02.05. 21:16 | link | Komment | Megosztom

kult kiállítás budapest

h i r d e t é s
CriticalMass 2008.04.20.