"Hibázott az Index, nagyobbat, mint Szekeres Imre egyéni rekordja gerelyhajításban" - kezdődik tapinthatóan Szily-s hasonlattal az Index bocsánatkérő jegyzete a bloggereknek küldött, büntetőeljárást kilátásba helyező ügyvédi levelek kapcsán. Ritka dolog az ilyesmi, becsüljük meg. Az Index jófejként jött ki egy olyan ügyből, ami akár csúnyára is fordulhatott volna, ha a kis magyar online botrányra szomjazó, Digg ügyön és DRM harcokon nevelkedett, kiéhezett bloggerek úgy akarják.

Példátlan dolog történt a hazai sajtótörténetben és nemcsak azért, mert önszántából nem ír senki helyreigazítást, nem hív vissza szabadon engedett láncos kutyákat. Nyilván nem, a bennünk rejtőző Michael Moore szerint azonban akár előre kitervelten is alakulhatott a jófejség miatt hamvába holt hazai e-democracy botrány. És meg kell valljuk, nem örülünk neki, hogy így történt. Tűzben edződik az acél, nem ártott volna a hazai médiakultúrának egy spontán blogger forradalom, ha másért nem is, a kis településeken biztosan lett volna néhány szerencsétlen sorsú fiatal, aki először életében hall ezekről a dolgokról a Fókuszban. Az eset persze nagyon is prózai módon történt valószínüleg: nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal - jut eszünkbe, pedig mi sosem jártunk egyházi iskolába.

A hullámok leültek, a pert visszavonta az Index, marad a tanulság: csendben, halkan ugyan, de itthon is haldoklik a hagyományos médiaipar, új struktúrák, új stratégiák, új marketing tervek, új szemlélet szükségeltetik. Mert akinek nem tetszik a rendszer, egyszerűen kikapcsolja, blokkoltatja egy apró plug-innel. Az interneten nem működnek a push média hagyományos kommunikációs formái, tematikus oldalak és célzott hirdetések kellenek, jobb, ha mindenki észreveszi végre.