Csak a legszerencsésebb magyar gyerekek ismerhették meg célcsoport korukban az angol képes mesekönyvek világát a nyolcvanas években. Nekem megvolt, és emlékszem, a felöltőben parolázó Peter Rabbit, meg a főkötőben méltatlankodó Mrs. Tiggy-Winkle és társaik a megszkotthoz semennyire sem hasonlító vizuális világba vezettek. A mesék szövegét persze sokáig nem értettem, de emlékszem rá, hogy saját, különbejáratú hangulata volt ezeknek a könyveknek. Január 5-től a történetek szerzőjének életéből készült filmet is bemutatják Renée Zellwegerrel és Ewan McGregorral és egy csomó tündibündi animációval. A rendező az ausztrál Chris Noonan, aki az 1995-ös Babe óta készül a visszatérésre. (Remélem, ez a film nem lesz akkora hányadék, mint a Pa Dö Dö együttest is megihlető disznós baromság volt. Fogadjunk, hogy a magyar sajtómunkások viccelődnek majd az írónő és Harry Potter névrokonságán, valamint azon is, hogy a női főszereplő alakította korábban a szinglikultuszt megteremtő Bridget Jones karakterét).