"Egyetlen kép többet mond el a történelem valóságáról, mint egy polcnyi szakirodalom – már ha a kép hiteles." Szerintünk ez a mondat orbitális közhelypuffantás - kivéve, ha aki mondja, hiteles. Esetünkben az idézet Göncz Árpád-tól származik, akit olyan idióták szoktak "Árpi bácsizni", akik irigyek arra, hogy ők nem mondhatnak büntetlenül ilyesmit, mert kiröhögik őket. "Ha behunyom a szememet - folytatja Göncz, 1956 képek sorozatát jelenti, mindegyikhez tengernyi élmény, pontosabban indulat, lelkesedés, kétségbeesés, megdöbbenés emléke fűződik. Egy szobortöredék képe, ha az történetesen Sztálin ledöntött szobrát idézi: maga a valóság. Az 56-os eseményeket több külföldi, illetve később külföldre távozó magyar fotográfus is végigkövette kamerájával, általában a legnagyobb világlapok megbízásából. A hazai fotóriporterek elsősorban a dokumentációra törekedtek. A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a Műcsarnok Menü Pont galériájában tekinthető meg október 13 – november 12-ig. A szervezők ebből a bő termésből válogatva olyan képeket igyekeznek bemutatni, melyek esztétikai igénye messze felülmúlja a közönség által már látott, inkább csak témájában érdekes alkotásokat. A magyar vagy magyar származású fotográfusok által fényképezett összeállítás hűen mutatja be ezt a korszakot úgy, hogy a történelmünket nem ismerők körében is esztétikai hatást keltsen.