Köszi, Marietta!
Massive Attack videokból ismerős pszichovizualitás, sokkolóan gyönyörű képek, tudatalattira ható digitális videoművészet található a Pleix kommuna weboldalán. A 3D animátorokból, zenészekből és grafikusokból álló párizsi társaság kreatív alkotásainak legjava randevúzik egymással e kiváló gyűjteményben. Bátor olvasóink, akik nem félik a David Lynch, sem a Jonathan Glazer nevet, tekerjenek egyet és zsupsz! csukafejes az elektromos kisülésektől sistergő neonzöld plazmába.
Köszi, Bohoc!
A filmet az Odeon mutatja be március 12-én vasárnap, a premier előtt rendhagyó módon ezúttal nem Vágvölgyi "TakeshiKitano" András, hanem Varró Attila mond rövid bevezetőt.
Domo arigato, Marietta!
Köszi, Marietta!
Tudta Ön, hogy Alföldi Róbert a király? Hát azt, hogy ki felelős Arafat haláláért? Megsejti Ön a művészi szándékot a populáris jelmezbe öltöztetett konceptualitásban, miközben a dolgok menete különösebben nem változik? Fodor János kortárs képzőművésztől, a Sörkutya életforma korábbi élharcosától megtudtuk, hogy a popularitás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis, ha már nem lehet bízni az emberek elitjében, akkor marad a sokaság. A francia impresszionisták megasikeres tárlata szerinte arról szólt, hogy a magyar látogatók mit gondolnak saját magukról, mint műélvezőről, ezért munkái inkább ahhoz az érdeklődőhöz szólnak, aki véletlenül, puszta kíváncsiságból, vagy szakmai alázatból ráfecsérel annyi energiát, hogy végigjárja a neki címzett ösvényt.
A lehelletfinom (ám atomvillanás erejű) mentális csavar olyasmi, amit kevesen értenek, még kevesebben értékelnek igazán. A plazmatévékultúra mellett nyilván oka lehet ennek, hogy a jelenséget igen nehéz manifeszt módon demonstrálni, a knowhow birtokosai pedig perverz módon éppen abban lelik legnagyobb örömüket, ha behúzhatnak minket a csőbe. Szerkesztőségünk a szolidaritás jegyében konkrét példa segítségével világítja meg Önnek a pszichedelikus művészet esszenciáját. Barokk enteriőrökből ismerős, bonyolult mintázatú tapétákat készít Wook Kim New York-i képzőművész. Az organikus, önmagát reprodukáló textúra folytonosságában az alkotó állatokat helyez el, megdöbbentő hatékonysággal fraktálokra robbantva a megnyugtatónak vélt vizuális egységet.